Európa sok országában május 8-án ünneplik a második világháború befejeződésének emléknapját. Magyarországon május 9-én, amit az utókor „győzelem napjáként” tart számon.

1945-ben ezen a napon tette le a fegyvert a náci Németország hadserege az Amerikai Egyesült Államok, Nagy Britannia, Franciaország és a Szovjetunió hadereje előtt. A kibontakozó ellentét azonban már itt is jelen volt a szövetségesek és a Szovjet vezetés között. Emiatt az oroszok egy külön békét kényszerítettek ki Berlinben a németektől, ami május 9-dikén lépett érvénybe. 

Ez a nap mindenki számára más és más miatt emlékezetes. Sok nemzet számára megkönnyebbülést és szabadságot hozott, viszont Magyarország mellett sok nemzetnek újabb nehézséget és problémát.

A Munkácsy Mihály Múzeum fokozatos újranyitásának egyik állomása, hogy a Gabonamúzeum mától ismét fogadja látogatóit.

Békés megye a gabonatermesztés és feldolgozás szempontjából jelentős múlttal rendelkezik. Ennek állít emléket a Gyulai út 65. szám alatt található Gabonamúzeum.

Salamon Edina, a Munkácsy Mihály Múzeum néprajzos muzeológusa elmondta, hogy a múzeum fontos feladatának tekinti a régmúlt bemutatását, illetve visszahozását, éppen ezért a Gabonamúzeum is egy kiváló helyszín arra, hogy az ilyen régi épületeket, illetve, hogy a régi korok embereinek életét bemutathassák, ugye maga a szélmalom is egy tökéletes emléket állít annak, hogyan került feldolgozásra az itt megtermelt búza, valamint a tanyában is olyan eszközök, olyan berendezési tárgyak kerültek kihelyezésre, ami azt mutatja meg, hogyan dolgozták fel a régi emberek a búzát, illetve a gabonát.

Andó György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója kiemelte, hogy javasolja annak, aki Békéscsabára látogat, és szeretné megtudni, hogyan folyt ez a gazdálkodás, először nézze meg a békéscsabai Szlovák tájházat a Garay utcán és utána pedig jöjjön ide a Gabonamúzeumba és itt találkozhat azzal, hogyan folyt a gazdálkodás, hogy folyt a földművelés, hogy folyt az állattartás. 

Talán a leglátványosabb része a kiállításnak a csókási szélmalom, ez egy holland-típusú szélmalom, ez az Alföldre jellemző épület, tulajdonképpen gabonát őröltek benne, és a konstrukcióját tekintve annyira jól sikerült, hogy az 1850-es években épült és az 1950-es évekig használták. További látványosság a vésztő-mágori szín, egy gépszín lett áttelepítve erre a területre, maga az építészetében is nagy jelentőségű látványosság, benne van egy ilyen kisebb kiállítás.

Varga Tamás, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere hozzátette, ez egy kincs, a városnak egy időutazásra ad lehetőséget egy olyan természeti környezetbe, olyan épített örökség, amit érdemes megtekinteni, érdemes megismerkedni azzal, hogy a századelőn hogy éltek az őseink, és nem mellesleg sétálni lehet, itt a lovak békésen nyargalásznak, legelésznek. Ha az idelátogatók megtekintették a malmot, helységeket, átmehetnek a CsabaParkba, elfogyaszthatnak egy kellemes ebédet, utána a játszótérre, tehát egy komplex élményt nyújt, vigyázunk rá, óvjuk, felújítjuk és várjuk a látogatókat.

A Gabonamúzeum a járványügyi szabályozásoknak megfelelően csak védettségi igazolvánnyal látogatható. A helyszínen a maszk hordása nem kötelező, de egymás és magunk védelmének érdekében ajánlott.

Boros Péter békéscsabai szobrász műhelyében jártunk. A művész jelenleg is egy egészalakos Munkácsy Mihályt ábrázoló alkotáson dolgozik, amely várhatóan egy éven belül már a festőgéniusz nevét viselő múzeumnál kap helyet.

Egy 2018-as pályázat nyomán felkértek három békéscsabai művészt, hogy készítsenek egy-egy, Munkácsy Mihályhoz kötődő köztéri szobrot. Köztük van Boros Péter is, aki jelenleg is az egykori festőművész életnagyságú, egészalakos szobrán dolgozik.

Boros Péter elmondta, hogy a kiíráshoz mellékeltek egy fényképet. Munkácsyról készült egy ilyen fénykép műteremben. A fotóművész nagyon jól állította be a Munkácsyt. Őt már életében úgy hívták, hogy festőfejedelem. Tehát már most úgy áll, olyan pózban, mint egy fejedelem, és a szobrász ezt is próbálta megmintázni. Elfogadta azt, amit a város szeretett volna, a fénykép alapján csinálta meg a szobrot.

A szobor jelenleg Csongrádon van, ugyanis bronzból kiöntött, végső formáját ott nyeri el. Mindezt azonban hosszú munkafolyamat előzte meg.

Boros Péternek szerkesztenie kellett egy olyan vázat, ami elbír három mázsa agyagot. Amikor ez készen van, akkor szépen, apránként az ember rárakja az agyagot, tulajdonképpen ez a mintázás. Tehát a szobrász, egy szobrász elkészültének ez a legszebb része, amikor a szobrász ezen dolgozhat. Amikor ez készen van, akkor következik a bronzöntéshez szükséges negatívvétel, ami gipszből történik. És utána bronz lesz belőle.

Mint megtudtuk, a szobrot a Munkácsy Mihály Múzeumnál avatják fel.

,,Mindenféleképpen a múzeum lépcsőjén lesz, vagy pedig kicsit följebb, ott bejáratnál, az egyik oszlop mellett. Ugye hogyha szembe állunk a múzeummal, akkor a kelet felé néző oszlop mellett lesz talán.” - mondta Boros Péter.

 Az alkotófolyamatról készített bővebb riportunkat nézőink a Kulturmix című  magazinműsorban láthatják.

Elhunyt Sisa Béla Ybl Miklós-díjas építész. Békéscsaba városa több ikonikus épületét az ő műemlékvédelmi munkásságának köszönheti, köztük a Meseházat is.

Sisa Béla 1942. február másodikán született Jászberényben, tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte el. Az 1960-as évektől nyugdíjba vonulásáig a Műemlékvédelmi Hivatalnál, valamint annak jogutód szervezeteinél dolgozott. Munkája nyomán országszerte több épület őrizhette meg régi formáját, vagy állhatott vissza eredeti pompájába, amiről Dobos Albert, nyugalmazott műemlék-felügyelő mesélt. 

Elmondta hogy 30 körüli létesítményt mentett meg Békés megyében. Az egész országban pedig 200-300 körül, de nem ismert a pontos szám, mert van, amiben csak kutatott, van, amit menedzselt, van, amit saját maga tervezett, így elég nagy a szám, de mindenről volt tudomása még aktív korában

Sisa Béla, bár általánosan foglalkozott műemlékvédelemmel, szűkebb szakterülete a Kárpát-medencei népi építészeti emlékek kutatása volt. Ennek egyik eredménye a Meseház.

Dobos Albert elárulta, hogy ez is hagyományos, békéscsabai szlovák lakóház volt, két egységbe tartozott, a főház,valamint a kisebb ház, de mind a kettő lakóház volt, több melléképülettel. Az udvar még tovább tartott, mint ahogy most le van határolva, de viszonyok akkori megoszlása miatt nem tudták teljes mértékben kiterjeszteni a megvédést, de így is nagyon jól sikerült ez a dolog és elhatározták, hogy megóvják. 

10-15 évre rá jött a nagy ötlet, hogy Schéner Mihály festőművész ötleteivel közösen megvalósították. 

Az egykori építész keze alól több nemzedéknyi kutató, népépítészeti rajongó került ki, személyisége meghatározó volt a téma felszínen tartásában. 2000-ben személyesen jelent meg Párizsban az UNESCO előtt, hogy a magyarországi tájház hálózat, amibe a Meseház is beletartozik, a világörökségi várományos listán legyen.

Az enyhítéseket követően a legtöbb kulturális intézmény a napokban már megnyitotta kapuit. Van ahol már túl vannak az első előadáson is, de vannak, akik még zárva tartják kapuikat. A békéscsabai Munkácsy Múzeum Múzeum tájékoztatása szerint, a kiállításaik továbbra sem látogathatók, leghamarabb május 21-től várják a látogatókat.